Manchester - A v�ros
	Manchester F�ldrajza
	St�tusz:	Nagyv�rosi �nkorm�nyzat, City (1853)
	R�gi�:	�szaknyugat-Anglia
	F�ldrajzi megye:	Nagy Manchester
	Hagyom�nyos megye:	Lancashire, Cheshire r�sze
	Ter�let - Tot�l:	228. 115,65 km²
	Admin. k�zpont:	Manchester
	ONS k�d:	00BN
	Kordin�t�k:	�. sz. 53� 29′ ny. h. 2� 15′
	Demogr�fia
	Lakoss�g: - Admin. (2004) - �vezettel (2004) - N�ps�r�s�g	6. 437,000 2 284 000 3,779 / km²
	Etnikai �sszet�tel:	81,0% feh�r 9,1% d�l-�zsiai 4,5% afro-karib 1,3% k�nai
	Politika
	Manchester City Tan�cs http://www.manchester.gov.uk/
	Vezet�s:	Vezet� �s kabinet
	Ir�ny�t�s	Labour
	Parlamenti k�pvisel�k:	Paul Goggins, Gerald Kaufman, John Leech, Tony Lloyd, Graham Stringer

Manchester az Egyes�lt Kir�lys�g, ezen bel�l Anglia egyik legjelent�sebb v�rosa.

A vil�gon els�k�nt kialakult ipari nagyv�ros. Sokak szerint Nagy-Britannia m�sodik legfontosabb v�rosa London ut�n, b�r ez�rt a titulus�rt Birmingham is versenyez. M�v�szeti, m�dia- �s �zleti k�zpont.
Sportj�r�l is h�res: itt van a Manchester City �s a Manchester United futballklub, a Lancashire County Cricket Club �s itt rendezt�k a 2002-es Nemzetk�z�ss�gi J�t�kokat.
Neve az �kori r�mai Mancunium n�vb�l sz�rmazik, amihez hozz�tapadt a ceaster sz� (a „t�bor” jelent�s� latin castra sz�b�l). A Egyes�lt Kir�lys�g k�zigazgat�s�ban Manchester „metropolitan borough”, azaz nagyv�rosi �nkorm�nyzat �s „city” st�tusszal rendelkezik. A v�ros lakoss�ga 437 ezer (2004), de Nagy Manchester, a nagyv�rosi vonz�sk�rzet 2 284 093 lakos�.
Nagy Manchester a manchesteri nagyv�rosi ker�letb�l �ll �s a k�rnyez� �nkorm�nyzatokb�l: Trafford, Tameside, Salford, Wigan, Bolton, Bury, Oldham, Rochdale �s Stockport.

F�ldrajz �s kl�ma

Manchester egy t�l alak� ter�let belsej�ben helyezkedik el. �szakon �s keleten a Pennine mocsarak hat�rolj�k, d�len a Cheshire s�ks�g. A v�rosk�zpont az Irwell foly� keleti partj�n fekszik, a Medlock foly� �s az Irk foly� torkolat�nak k�zel�ben. A v�ros d�li r�sz�n folyik kereszt�l a Mersey foly�. A v�ros j� r�sze, k�l�n�sen d�len lap�lyos �s a magas �p�letekb�l kit�n� kil�t�s ny�lik a mocsarakra. F�ldrajzi adotts�gai – �ghajlata, a tengerpart, a v�zer� �s a sz�ntartal�kok k�zels�ge – alapvet�en nyomtak a latba, amikor Manchester a vil�g els� ipari nagyv�ros�v� alakult.
Sokan nedves, es�s v�rosnak tartj�k, pedig az �ves �tlagos csapad�k nem t�bb 809 millim�tern�l. Ez kevesebb mint Plymouth, Cardiff �s Glasgow csapad�kszintje. Sokkal kevesebb es�t kap, mint New York City (1200 mm), csapad�kszintj�t ink�bb R�m��val lehetne �sszehasonl�tani. Ugyanannyi es� azonban, mint ami R�m�ban percek alatt hullik, Manchesterben �r�k alatt esik le.