A vil�g egyik legjobb csapata veszett oda

2008 febru�rj�ban volt az 50 �ves �vfordul�ja annak, hogy v�gzetes balesetet szenvedett a Manchester United Belgr�db�l hazafel� tart� rep�l�g�pe, fed�lzet�n az angol futballt�rt�net egyik legnagyszer�bb j�t�kos�val �s egyik legkiv�l�bb csapat�val, a Busby-b�biknek bec�zett egy�ttessel.

1958. febru�r 6-�n, 15 �ra n�gy perckor a M�nchen Riem rep�l�t�r kifut�p�ly�j�n t�lszaladt, majd kigyulladt a British European Airways (BEA) 609-es j�rata. A g�p 44 utasa k�z�l 21-en a helysz�nen, vagy k�s�bb, a k�rh�zban �let�ket vesz�tett�k. Az �ldozatok t�bbs�ge a Manchester United j�t�kosa, vezet�je vagy a csapatot k�s�r� �js�g�r� volt.

A futballist�k t�bbs�ge nagyon fiatal volt, �s a klub t�rt�net�nek tal�n leg�g�retesebb, legnagyobb csapat�t alkotta. Hal�lukkal megsz�letett a Busby-b�bik legend�ja, a megval�sulatlan �lom, a tiszt�n maradt tehets�g hagyom�nya. Az �tven �vvel ezel�tti csapat a manchesteri klubt�rt�net, az angol futball mai napig �l� r�sze lett.

A m�ncheni trag�di�ra az 50 �ves �vfordul�n szok�s szerint t�bb helyen is eml�keztek. A katasztr�fa helysz�n�n is r�vid szertart�st rendeztek, a bajor f�v�ros k�lv�ros�ban, Truderingben, az ott tal�lhat� eml�khelyen.

Az Old Traffordon a M�nchen-domborm� a megeml�kez�s k�zpontja. Itt lehet a vir�gokat, az �zeneteket elhelyezni, �s itt �neklik el a Flowers of Manchester (Manchester vir�gai) c�m� dalt a trag�dia id�pontj�ban. 15 �ra n�gy perckor egy percre eln�mul a stadion, minden munka meg�ll, az egy�bk�nt nyitva tart� klubm�zeumban le�llnak a csoportok. A stadion 1200 f�s nagyterm�ben istentiszteletet tartanak, erre �tsz�z b�rletest is megh�vtak.

A klub t�v�csatorn�ja, ak�rcsak az online tv ad�sa, ingyenes ezen a napon.

Az esti Anglia-Sv�jc bar�ts�gos v�logatott meccs el�tt a kor�bbi terven v�ltoztatva egyperces csenddel tisztelegtek az elhunytak el�tt.

A United �vfordul�hoz legk�zelebbi meccs�t szombaton, hazai p�ly�n j�tszotta, �pp a v�rosi riv�lis City ellen. Rendhagy� m�don az MU az 58-as szerel�s m�solat�ban l�pett p�ly�ra, a mezeken a szponzorlog�k, a sportszerm�rk�k mellett elhagyt�k a j�t�kosok neveit is, �s hagyom�nyosan 1-11-ig sz�mozt�k azokat. A vend�gek szint�n feliratok n�lk�li dresszben j�tszottak, fekete cs�kkal a mezen.

Ez is jelzi, a Manchester United t�rt�net�nek egyik, ha nem a legfontosabb eleme az 1958-as l�gi katasztr�fa. Ezeket a fiatalembereket azonban nemcsak tragikus hal�luk, hanem m�r eredm�nyekben is megmutatkoz� tehets�g�k tette m�ig eml�kezetes alakokk�.

A t�rt�net 1945. febru�r 19-�n kezd�d�tt, amikor a Liverpool kor�bbi j�t�kosa, Matt Busby elfogadta az MU aj�nlat�t, �s � lett a csapat h�bor� ut�ni els� menedzsere. Az akkor m�g a hadseregben szolg�l� 36 �ves sk�t volt klubj�n�l k�sz�lt hasonl� szerepre, de az igazgat�s�g megf�rta, mert teljes hatalmat akart a csapat k�r�li �gyekben. Okt�berben, leszerel�se napj�n foglalta el �ll�s�t v�gleg. V�g�l 1971-ig maradt �gy a Unitedn�l, amelyet Eur�pa egyik legnagyobb klubj�v� emelt.

Busby els� nagy sikere az FA-kupa 1948-as megnyer�se volt, majd sorra j�ttek a m�sodik helyek a bajnoks�gban. 1951-52-ben meglett a bajnoki c�m. A menedzser ekkor �rz�kelte, a 33 �ves csapatkapit�ny, Johnny Carey k�r� �p�l� egy�ttes ut�n �jat kell �p�tenie. Nem v�s�rolni akart, hanem az �jj�szervezett �s egyre hat�konyabb megfigyel�i h�l�zat seg�ts�g�vel fiatalokat vitt Manchesterbe.

A 16-17 �ves Bill Foulkes, Mark Jones, David Pegg, Liam Whelan, Eddie Colman is �gy ker�lt a csapatba, de mind k�z�l Duncan Edwards volt a legkiv�l�bb.

A Nyugat-Angli�ban sz�letett Edwards 1952-ben ker�lt a Unitedhez, �s a k�vetkez� �v �prilis�ban a legfiatalabb j�t�kos lett, aki az �lvonalban bemutatkozott. Majdnem k�t �vvel k�s�bb a v�logatottban is szerepelhetett m�r, 18 �vesen �s 183 naposan, amit legk�zelebb csak Michael Owen tudott fel�lm�lni, t�bb mint harminc �vvel k�s�bb.

Edwardsnak ellenfelei szerint nem volt gyenge pontja. Sokoldal�, magas, izmos, j� fel�p�t�s� j�t�kos volt. Sz�ls� k�z�pp�ly�st j�tszott, mai fogalmakkal v�dekez�t, a v�logatottban v�vott 18 meccs�n �gy is szerzett �t g�lt. Agilis volt, gyors, pontos passzai mellett a p�rharcokban is kiv�l� volt.

A fiatalok az 1955-56-os bajnoks�g v�g�re �rtek be, egy �vvel k�s�bb dupl�zni tudtak. Anglia legjobb csapata volt a Busby-b�bik�, �s mindenki biztosra vette, hogy sorra fognak k�vetkezni az �jabb sikerek.

Matt Busby �rdekl�d�se Eur�pa fel� fordult, �s az angol sz�vets�gn�l el�rte, hogy az els� ki�r�s bojkottja ut�n, az 56-57-es szezonban a United elindulhasson a BEK-ben. Edwards�k csak a k�s�bbi gy�ztes Real Madrid ellen buktak el, a 3-1-es idgenbeli veres�g ut�n a hazai 2-2-vel.

Az id�ny v�g�n a United megint bajnok lett, �gy �jra indult a BEK-ben, �s az �r Shamrock Rovers, majd a cseh Dukla Praha ut�n a Crvena Zvezda k�vetkezett a negyedd�nt�ben. A 2-1-es manchesteri odav�g� ut�n a vend�gek m�r 3-0-ra vezettek a sz�netben, a m�sodik f�lid�ben azonban a Zvezda egyenl�teni tudott. A v�geredm�ny 3-3 lett, �s ism�t el�d�nt�t j�tszhatott Busby csapata.

A manchesterieknek azonban sietni�k kellett vissza Belgr�db�l a szombati bajnoki m�rk�z�sre, �gy Busby d�nt�se alap�n a kor�bbi kalandokat elker�lend� charterg�ppel indultak vissza.

A csapat j�t�kosai mellett a klub munkat�rsai, k�zt�k az 1919 �ta alkalmazott titk�r, Walter Crickmer, a menedzser �s edz�k, valamint �js�g�r�k, az utat szervez�, magyar sz�rmaz�s� Mikl�s B�la �s feles�ge, egy szurkol�, valamint n�h�ny, nem a meccsel �sszef�gg�sben utaz� jugoszl�v �llampolg�r volt a fed�lzeten.

A BEA-t�l b�relt, Elizabethan t�pus�, k�t l�gcsavaros g�p a j� 1900 kilom�teres t�vot nem tudta megtenni egy huzamban, ez�rt terv szerint meg�llt d�lut�n kett� k�r�l M�nchen Riem rep�l�ter�n. Amikor meg�rkeztek, a kifut� latyakos volt, a h� pedig esett a bajor v�rosban.

Az utasok kisz�lltak, az �rkez�si oldalon besz�lgettek, k�v�ztak, valaki csak leveg�t sz�vott.

F�l h�romkor sz�lltak vissza a g�pre az utasok, akik k�z�tt m�r ekkor izgatotts�g uralkodott el. A Busby-b�bikhez k�s�bb csatlakoz� Bobby Charlton, aki m�r utazott a t�pussal, arra panaszkodott, hogy az Elizabethan lassabb, mint a t�bbi modern g�p, �s csak v�nszorog a felsz�ll�p�ly�n, miel�tt elrugaszkodna. K�l�n�sen agg�dott Edwards, aki idegenkedett a rep�l�st�l, annak ellen�re, hogy Manchester sz�l�n rendszeresen d�lut�nokat t�lt�tt a g�pek figyel�s�vel.

A rep�l� kifutott a felsz�ll�p�ly�ra, a gyorsul�s n�h�ny m�sodpercig rendben is volt, majd a mutat�k �sszekusz�l�dtak, �s James Thain kapit�ny �gy d�nt�tt, visszafordul �s �jra enged�lyt k�r a felsz�ll�sra. A m�sodik k�s�rlet is kudarcot vallott, �gy Thain �gy d�nt�tt, visszat�rnek, �s az utasok �jra lesz�llhattak.

A v�r�ban m�r nyugtalanok voltak az utasok, �s az a h�r is elterjedt, hogy az �jszak�t M�nchenben kell t�lteni�k. Nem tudni, honnan terjedt ez el, de Duncan Edwards t�viratozott h�zin�nij�nek: "MINDEN J�RATOT T�R�LTEK. STOP. HOLNAP REP�L�K. STOP. DUNCAN"

Az els� pil�ta �s helyettese, Kenneth Rayment a f�ldi ir�ny�t�ssal tan�cskozott arr�l, hogy a g�p motorj�t �tvizsg�lj�k, mert a Riemen szok�sos volt az ingadoz�s a motorteljes�tm�nyben.

Az �js�g�r�k k�z�l a kor�bbi v�logatott futballkapus, Frank Swift pr�b�lta a ked�lyeket nyugtatni, a lapj�t m�g a k�s�sr�l is tud�s�t� Alf Clark viszont hi�nyzott, majd l�hal�l�ban sietett a g�pre.

Az utasok visszasz�ltak a g�pre, de nem �gy �ltek, ahogyan eddig tett�k. Ez - ahogy az egyik t�l�l� feles�ge, Elizabeth Wood le�rta - maga volt az orosz rulett. Az �l�sek ugyanis h�rom plusz kettes elrendez�sben voltak elhelyezve, �s a keskenyebb oldalon asztalokkal tagolt�k �ket. Az asztalok k�r�l voltak a menetir�nnyal h�tnak ford�tott �l�sek is. T�bbeknek ezek a helyek biztos�tott�k az �letben marad�st. Charlton �s Dennis Viollet a h�ts� �l�seket biztons�gosabbnak gondol� Tommy Taylorral �s David Peggel cser�lt helyet. Ut�bbiak n�h�ny perc m�lva m�r �let�ket vesztett�k.

Az utols� besz�lget�s a g�p �s az ir�ny�t�s k�z�tt 15 �ra h�rom perckor zajlott le.

Az Elizabethan nekilend�lt, gyorsulni kezdett, majd a sebess�ge azon a pont ut�n, ahonnan m�r nem tudott meg�llni, cs�kkent. A felsz�ll�si sebess�g al� cs�kkent. "Krisztusom, nem tudjuk megcsin�lni!" - ki�ltott Rayment.

Az utast�rben l�v�k csendben v�rt�k sorsukat, Harry Gregg id�zte fel, hogy kin�zve az ablakon olyan dolgokat l�tott, amiket el�tte nem, majd egy h�z suhant el mellett�k. Csak a t�l�l� Johnny Berry ki�ltott fel: "Mindannyian kibaszottul meg fogunk itt halni!" A m�lyen katolikus Billy Whelan nem f�lt; szavai, melyeket az els� �tk�z�sekn�l ki�ltott a leveg�be �r�kre a t�l�l�kbe v�s�dtek: "Ha a hal�l j�n, akkor �n k�sz vagyok r�." Nem �lte t�l a k�vetkez� pillanatokat.

A g�p �tszak�totta a kifut�t �vez� ker�t�st, �tszaladt egy keskeny �ton, majd egy lakott, de �ppen �res h�znak rohant. Az egyik sz�rnya �s a h�ts� r�sze leszakadt, de a t�rzs tov�bb cs�szott, k�r�lbel�l sz�z m�ter ut�n a jobb oldala �jabb �p�letnek csap�dott, amiben benzint t�roltak. L�ngok csaptak fel, de a marad�k r�sz �jabb k�zel hetven m�tert tov�bbhaladt, �s v�g�l menetir�nnyal szemben, a h�ban meg�llt.

A k�vetkez� pillanatokban akinek volt ereje, mentette a t�bbieket. A kapus Gregg �s a fot�s Peter Howard visszamentek a roncsok k�z�, hogy t�l�l�ket keressenek. A kapit�ny azoknak seg�tett, akik m�g a saj�t l�bukon ki tudtak k�sz�l�dni. A teljesen s�rtetlen Gregg tal�lta meg �s el�sz�r halottnak hitte az �l�s�be k�t�zve kiesett Charltont �s Violletet. Kettej�ket a nadr�gjukn�l fogva h�zta ki, mik�zben rettegett att�l, hogy felrobban a roncs. Gregg ezut�n visszat�rt Busby�rt �s a k�z�pp�ly�s Jackie Blanchflower�rt, majd �szrevette, hogy Charlton �s Viollet l�bra �lltak, s�t �k is a t�bbiek seg�ts�g�re siettek.

A legborzongat�bb t�l�l�sztori a fiatal Kenny Morgans� volt. A walesi valahogy a roncsok al� szorult, �s nem vett�k �szre a ment�csapatok. N�h�ny �r�val az utols� ment� elvonul�sa ut�n n�met �js�g�r�k visszamentek, hogy megkeress�k az el�z� napi futballmeccs felv�tel�t, �s r�tal�ltak Morgansra. H�rom napig volt k�m�ban, de fel�p�lt.

Huszonegyen a helysz�nen meghaltak, ketten k�s�bb, a Rechts der Isar K�rh�zban. A m�sodpil�ta mellett �ppen Duncan Edwards volt, aki k�t h�ttel k�s�bb hunyt el. A klasszis eszm�let�n�l volt, besz�lni is tudott a k�rnyezet�hez, de a m�ves�t nem b�rta el szervezete, amelyben bels� v�rz�sek is fell�ptek. Febru�r 21-�n halt meg.

Edwards alig 21 �vesen, 175 klubmeccsen szerzett 21 g�llal, k�t bajnoki c�mmel �s egy FA-kupa-d�nt�vel, 18 v�logatotts�ggal hunyt el, de az�ta is tal�lgatj�k, a Busby-b�bik legjobbika meddig jutott volna. A kett�n�l j�val t�bb bajnoki c�mmel, FA-kupa gy�zelmekkel, BEK-gy�ztesk�nt a vil�gbajnok v�logatott csapatkapit�nyak�nt visszavonult Sir Duncan Edwards v�zi�ja a tal�n legszer�nyebb elk�pzel�s ezzel kapcsolatban.

A s�lyosan s�r�lt Matt Busby k�m�ban fek�dt a k�rh�zban, k�tszer is feladt�k neki az utols� kenetet. V�g�l t�l�lte a katasztr�f�t, h�rom h�nappal k�s�bb hazaengedt�k.

A United ki�llt a trag�dia ut�n a szombati meccsre, tartal�kokkal �s ifikkel. Legy�zt�k a Sheffield Wednesdayt 3-0-ra. A programf�zetben az �ssze�ll�t�s hely�n tizenegy feh�r �res foltot hagytak. M�nchen ut�n egyetlen bajnokit nyert a csapat, �s v�g�l kilencedik lett. Az FA-kup�ban azonban d�nt�t j�tszhatott, de kikapott 2-0-ra a Bolton Wandererst�l. A BEK-ben a Milant kapta az el�d�nt�ben az MU, az els� meccsen m�g le tudta gy�zni, de a visszav�g�n 4-0-ra nyertek az olaszok.

K�t kiv�tellel a t�l�l�k nem lettek a MU tov�bbi sikereinek r�szesei. A csod�latosan megmenek�lt Morgans az �vfordul� kapcs�n �gy v�lekedett, t�l gyorsan t�rt vissza, �s ez tette lehetetlenn�, hogy visszanyerje kor�bbi form�j�t. K�t �vvel k�s�bb, 1961-ben t�vozott a klubt�l. A 2002-ben elhunyt Ray Woodr�l feles�ge mondta, hogy k�s�bbi �let�ben folyamatosan menek�lt a trag�dia el�l. Egy meccse maradt a Unitedben, j�t�kosk�nt csak Angli�ban bolyongott, edz�k�nt az eg�sz vil�got bej�rta. Berry �s Blanchflower karrierj�nek is v�get vetett a szerencs�tlens�g. A koponyas�r�l�st szenvedett Albert Scanlon visszat�rt a p�ly�ra, de k�t �vvel k�s�bb elhagyta a Manchestert.

Gregg a csapattal maradt, de egy k�s�bbi s�r�l�s miatt 1966-ban elhagyta a klubot, �s gyakorlatilag befejez�d�tt karrierje. A csat�r Viollett is maradt, de �t 1962-ben eladta Busby a Stoke-nak.

Sok�ig a kapit�nyt, James Thaint tett�k felel�ss� a trag�di��rt. A n�met hat�s�gok �vekig azt bizonygatt�k, hogy � nem vette �szre, a g�p sz�rnyai havasak �s jegesek voltak. Kider�lt azonban, hogy ez nem volt igaz, haz�j�ban tiszt�zt�k is, N�metorsz�gban csak j�val k�s�bb. A BEA azonnal elbocs�totta, visszavonulva �lt vid�ki birtok�n �s 1975-ben halt meg, sz�vrohamban.

A Unitednek h�t �v kellett, hogy �jra bajnoks�got nyerjen. Busby ragaszkodott �lm�hoz �s c�lba vette a BEK-gy�zelmet. Ehhez Charlton �s a szint�n t�l�l� Bill Foulkes k�r� szervezte �jra a csapatot, �s olyan vil�gklasszisokkal, mint a sk�t Denis Law �s az �szak�r George Best, 1968-ban, a Wembleyben a Benfica elleni fin�l�ban �sszej�tt a v�rva v�rt vil�grasz�l� siker. A hosszabb�t�sos meccsen aratott gy�zelemb�l bizony�ra Edwards �s a t�bbiek is kivett�k a r�sz�ket odafentr�l...