1945-ben ker�lt sor Matt Busby, az els� igaz�n h�ress� v�lt menedzser kinevez�s�re a Unitedn�l. Nem voltak k�l�n�sebb elv�r�sok vele szemben a vezet�s�g r�sz�r�l, � d�nthette el, hogy kit tart meg, ad el vagy igazol le, �s teljes m�rt�kben � �ll�totta �ssze az edz�stervet is. Busby az�rt nem a Liverpool vezet�edz�je lett, mert ott nem kapott volna ekkora szabads�got tervei megval�s�t�s�hoz. A mester nem egy j�t�kost, hanem egy seg�det (Jimmy Murphy) szerz�dtetett els�k�nt. A kock�zat, amit a kor�bbi Liverpool-j�t�kos kinevez�s�vel v�llalt a manchesteri alakulat, m�r az els� �vekben megt�r�lt. 1948-ban FA Kup�t nyert a csapat, 1947-t�l 1949-ig pedig megszerezte m�sodik helyet. Ezek a sikerek f�k�nt h�rom helyi sz�let�s� j�t�kosnak Stean Pearsonnak, Jack Rowley-nak �s Charlie Mittennek voltak k�sz�nhet�ek (Pearson �s Rowley az FA Kupa-d�nt�n is betal�ltak). A negyedik nagy k�z�ns�gkedvenc Allenby Chilton volt.

 Mitten a kolumbiai kal�zlig�ba igazolt nagyobb fizet�s�rt, de a Unitedn�l maradt nagy �regek 1952-ben elh�d�tott�k a Division One tr�fe�j�t. Busby tudta, hogy egy futballcsapatnak t�bbre van sz�ks�ge, mint tapasztalt j�t�kosokra, � volt az els�, aki igaz�n elkezdte be�p�teni a feln�ttek k�z� az ifiakad�mia neveltjeit. Az els� id�szakban olyan felt�rekv� tehets�gek ker�ltek a csapatba, mint Roger Byrne, Bill Foulkes, Mark Jones �s Dennis Viollet. Id�be ker�lt, m�g siker�lt beilleszkedni�k, amit az is j�l mutatott, hogy 1953-ban mind�ssze a nyolcadik helyet siker�lt elcs�pni. H�rom �v m�lva azonban ism�t bajnoki c�met �nnepelhetett az Old Trafford k�z�ns�ge egy olyan csapatnak k�sz�nhet�en, melynek �tlag�letkora mind�ssze 22 �v volt �s 103 g�lt l�tt. Busby edz�i sikeress�g�nek a kulcsa ezut�n az ifikben val� bizalom volt, nem csoda, hogy felfedezettjeit „Busby-b�bik”-nek h�vt�k. A korszak legismertebb fiatalja Duncan Edwards volt, aki 1953-ban mutatkozott be a Unitedben, mind�ssze 16 �vesen. Azt tartott�k r�la, hogy b�rmelyik poszton k�pes remek�l j�tszani �s � minden id�k legjobb futballist�ja. Az 1956–57-es �vadban bajnok lett a csapat �s az FA Kupa d�nt�j�be is bejutott, de ott kikapott az Aston Vill�t�l. A V�r�s �rd�g�k k�pviselhett�k el�sz�r Angli�t az eur�pai porondon. A BEK-ben az el�d�nt�ig jutottak, ahol a Real Madrid �ll�totta meg �ket. Menetel�s�k sor�n 10-0-ra legy�zt�k a belga Anderlechtet.

Hatalmas trag�dia s�jtotta a Unitedet a k�vetkez� szezonban:egy BEK-meccsr�l hazafel� tartva rep�l�g�p�k lesz�llt M�nchenben �zemanyagot v�telezni, de a kifut�p�lya olyan jeges volt, hogy nem siker�lt a felsz�ll�s. Az 1958. febru�r 6-i m�ncheni l�gikatasztr�fa nyolc j�t�kos (Geoff Bent, Roger Byrne, Eddie Colman, Duncan Edwards, Mark Jones, David Pegg, Tommy Taylor, Liam „Billy” Whelan) �s tov�bbi tizen�t utas �let�be ker�lt. A g�p k�tszer is megpr�b�lt felemelkedni, de nem siker�lt. Harmadszorra is megpr�b�lt lelass�tani a pil�ta, de a rep�l�g�p megcs�szott, �tszak�tott egy ker�t�st �s egy haszn�laton k�v�li h�zba csap�dott. A baleset ut�n Harry Gregg kapus eszm�lt a leggyorsabban �s f�lv�n, hogy a roncs felrobbanhat, biztons�gos helyre vitte Bobby Charltont �s Dennis Violletet. A fent eml�tett nyolc j�t�kos k�z�l h�t a helysz�nen, Edwards pedig n�h�ny nappal k�s�bb a k�rh�zban vesztette �let�t. T�bb t�l�l� nem t�rhetett vissza a p�ly�ra, mivel s�lyos s�r�l�seket szereztek. Az orvosok Matt Busby t�l�l�s�re szinte semmi es�lyt nem adtak, a mester azonban csod�val hat�ros m�don fel�p�lt �s k�r�lbel�l k�t h�nap ut�n folytatta munk�j�t.

Felmer�lt annak a lehet�s�ge, hogy a szezon v�g�ig a csapat visszavonul minden sorozatt�l, de Jimmy Murphy egy id�re �tvette az ir�ny�t�st, �s a tartal�kosok valamint az ifik seg�ts�g�vel �sszehozott egy j�t�kk�pes g�rd�t. A trag�dia ellen�re a United bejutott az FA Kupa d�nt�j�be, ahol kikapott a Bolton Wandererst�l. A szezon v�g�n az UEFA megk�rte az FA-t, hogy a bajnoks�got nyer� Wolverhampton Wanderers mellett a manchesterieket is engedje elindulni a BEK-ben, de a sz�vets�g erre nem volt hajland�. A k�vetkez� �vadot a m�sodik helyen z�rta a csapat, ami tiszteletre m�lt� eredm�ny, k�l�n�sen az esem�nyek ismeret�ben.

Busby az 1960-as �vek elej�n megkezdte az �jj��p�t�st, leigazolta t�bbek k�z�tt Denis Law-t �s Pat Crerandot. Az ut�np�tl�s-nevel�s szint�n nagy szerepet kapott, hiszen ekkoriban ker�lt fel a profik k�z� a legend�ss� v�lt George Best is. Az �szak-�r fi� remek fizikummal rendelkezett, de nem ez volt a f� er�ss�ge. Rendk�v�l j�l kezelte labd�t, gyors volt �s b�rmilyen v�d�falon k�pes volt �tjutni. A meg�jult g�rda 1963-ban elh�d�totta az FA Kup�t, de a Division One-ban mind�ssze a 19. helyen z�rt. 1965-ben �s 1967-ben viszont bajnokok lettek. Az 1968-as BEK-szerepl�s remek�l siker�lt nekik, hiszen bejutottak a d�nt�be hosszabb�t�s ut�n 4-1-re vert�k az Eus�bio-f�le Benfic�t. A United lett az els� angol csapat, mely elh�d�totta a kor leg�rt�kesebb eur�pai tr�fe�j�t. Keret�knek az volt a f� �rdekess�ge, hogy h�rom aranylabd�s j�t�kos is volt benne (George Best, Denis Law �s Bobby Charlton). 1969-ben Busby lemondott a vezet�edz�i �ll�sr�l, hely�t a tartal�kcsapat edz�je, Wilf McGuinness vette �t.